udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
227
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 ... 211-227
Névmutató:
Székely János
1991. szeptember 21.
Székely János író /Marosvásárhely/ kapja az idei Szép Ernő-díjat. /MTI/1992. augusztus 24.
24-én meghalt Székely János /Marosvásárhely/ költő, dráma- és esszéíró. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./ Székely János Tordán született, 1929. márc. 7-én.1993. január 19.
Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának politikai államtitka a vele készített interjúban elmondta, hogy 1992 júniusában a titkárságból hivatal lett, a Határon Túli Magyarok Hivatala önálló kormányhivatal a Külügyminisztérium felügyelete alatt. A hivatalban egyrészt kisebb politikai információgyűjtés, feldolgozás, tanácsadás folyik, másrészt a határokon kívüli magyarokhoz fűződő kapcsolatoknak a kormányzati kézbentartása. Mindenkinek ott kell boldogulnia, ahol él, azaz a szülőföldjén, hangsúlyozta, a boldoguláshoz való lehetőséget kell megteremteni a szülőföldjén. Olyan diplomáciai erőfeszítéseket kell tenni, melynek eredményeképpen ez megvalósuljon. Nagyon fontos a kisebbségi jogok biztosítása. /Székely János: Exkluzív interjú dr. Entz Gézával, a Határon Túli Magyarok Hivatalának politikai államtitkárával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./1993. március 10.
A Dacia Könyvkiadó /Kolozsvár/ 1992 végéig államilag szubvencionált kiadó volt, ettől az évtől állami részvénytársaság lett. A Dacia magyar részlegéről Kerekes György részlegvezető-szerkesztő adott tájékoztatást. 1989 után először a cenzúra miatt fiókban maradt munkákat adták ki, közöttük volt Mózes Attila Vénasszonyok nyara című könyve ötezer példányban, valamint Székely János Új képes krónika című drámagyűjteménye kétezer példányban. A Tanulók Könyvtára sorozatban sikerült kiadniuk Sipos Domokos-, Horváth István-, Jókai Mór- és Mikszáth Kálmán-köteteket. Azelőtt a cenzúra gátolta a könyvkiadást, most a pénz hiánya. Az erdélyi kiadók számára óriási konkurenciát jelentenek a Magyarországról behozott könyvek. Sikerkönyvük volt viszont Kányádi Sándor Vannak vidékek című verseskötete, 11 ezer példányban jelent meg, azonnal elkapkodták, Tőzsér József csíkszeredai könyvterjesztő jelezte: újabb ötezer példány utánnyomására volna szükség. /Kisgyörgy Réka: A Dacia Könyvkiadó múltjáról, jövőjéről? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./1997. január 10.
A Ceausescu-diktatúra idején, 1986-ban Marosvásárhelyen a z Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem néhány hallgatója /Ábrám Zoltán, Pávai Zoltán és mások/ létrehozta a Communitast, a magyar irodalmi kört. A Communitas hír elterjedt a városban, sokan eljöttek egy-egy alkalommal. A kör tevékenységét figyelték a hatóságok, de nem tiltották be. A kör létrejöttének tizedik évfordulóján, 1996. dec. 14-én emlékünnepséget rendeztek a Bernády-házban. Az évforduló alkalmából megjelent a Communitas Emlékkönyv, ennek művelődéstörténeti jelentősége van. A könyv szerkesztője az egykori szervező, dr. Ábrám Zoltán, aki annak idején vezette az emlékfüzetet. Ebbe rögzítették a meghívottak gondolataikat, verseiket, novelláikat. A hajdani köri összejövetelekre meghívottak között volt Székely János, Markó Béla, Lázár László, Marosi Ildikó, Szépréti Lilla, Győrffy Kálmán, többek között. - A Communitas újrakezdet tevékenységét, de lendülete már nem a régi. /Lokodi Imre: Hogyan lehetnénk együtt? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./1997. január 10.
Rangos rendezvényen emlékeztek meg a brassóiak a Reménység Házában a legnagyobb román költő, Mihai Eminescu születésének 147. évfordulójáról január 10-én. Az eseménynek külön jelentőséget adott, hogy 30 éve, 1967-ben jelent meg a Brassói Lapok egykori főszerkesztőjének, Kacsó Sándor írónak és publicistának, neves kiadói szerkesztőnek a gondozásában Eminescu költői műveinek teljes magyar kiadása, ami önmagában is egyedülálló, hiszen a világ egyetlen más nyelvére sem fordították le mindmáig Eminescu valamennyi versét, beleértve a zsengéit is. Kacsó Sándor irányítása alatt az akkori erdélyi magyar irodalom legnevesebb írói-költői, köztük Szemlér Ferenc, Franyó Zoltán, Majtényi Erik, Bajor Andor, Kányádi Sándor, Lőrinczi László, Kakassy Endre, Kiss Jenő, Veress Zoltán, Lászlófy Csaba és Aladár, Székely János és mások vettek részt a 281 verset tartalmazó kötet fordításában. A szimpóziumot rangos vendégek tisztelték meg jelenlétükkel és előadásukkal. Ott volt a meghívottak között Mircea Dinescu költő, az Academia Catavencu című fővárosi hetilap igazgatója és Kányádi Sándor, Eminescu egyik legjelentősebb magyar tolmácsolója, aki 30 év után nemrég ismét lefordította a nagy román költő Száz árbóc közt (Dintre sute de catarge) című versét. A harmincéves magyar Eminescu-kötet történetéről Kiss Éva Mária, a Cenk Rádió főszerkesztője tartott előadást, Házy Bakó Eszter, Elekes Róbert és Tóásó Áron Zoltán Eminescu-verseket szavalt, majd Melania Niculescu, a brassói Sic Alexandrescu Színház művésznője románul, Márton Árpád sepsiszentgyörgyi színész magyarul adott elő a kötet legszebb verseiből. A pódiumműsort Márk Attila Eminescu-versekre írott szerzeményei zárták. Az est megszervezésében Madaras Lázár, a Brassó megyei tanács alelnöke vállalt oroszlánrészt. /Brassói Lapok, jan. 17-23., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 17., 947. sz./1997. december 19.
Erdélyi magyar író, Székely János "Caligula helytartója" című drámáját mutatta be dec. 19-én a Pécsi Nemzeti Színház. A darab valós történelmi helyzeten alapul: Caligula császár a római birodalom népeit - köztük a júdeai zsidókat is - arra kötelezte, hogy templomaikban helyezzék el az uralkodó szobrát. Petronius helytartó azonban - megértvén, hogy a zsidók inkább meghalnak, mintsem istenüket sértő tettet hajtsanak végre - megtagadja a parancsot, s ezzel saját halálos ítéletét írja alá. A Soós Péter rendezte pécsi előadás a szembenálló felek közti párbeszéd és megértés lehetőségeinek határait kutató drámai párbeszédekre helyezte a hangsúlyt, s arra a kérdésre is választ keres, hogy felelőssé tehető-e egy egész nép választott vezetőinek bűneiért, ha a zsarnokságot eltűrve bűnrészessé válik. /MTI/1998. szeptember 22.
Az Erdélyt pusztító árvíz kárvallottjainak támogatására szervezte meg az RMDSZ és a Duna Televízió a szept. 19-i Gálaestet Marosvásárhelyen. A közönség soraiban helyet foglalt Szőcs Ferenc, Magyarország Romániai nagykövete, Soltész Levente kolozsvári magyar konzul, a Határon Túli Magyarok Hivatalát Szabó Tibor képviselte, jelen volt Marosvásárhely polgármestere s az alprefektus is. Aki bajban van, annak nagy szüksége van a közösségre - hangsúlyozta köszöntőjében Markó Béla, az RMDSZ elnöke, az összefogás, a közösségi szolidaritás szelleméről szólva. Többórás műsor következett, zene, tánc, szavalatok, vidám jelenetek, este hat órától majd éjfélig. Sebő Ferencz, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője, aki évek óta járja Erdélyt, hogy népzenénk utolsó darabjait is "betakarítsa", tekerőlant- majd gitárkísérettel Weöres Sándor-műveket és egy Szőcs Géza-verset adott elő. A fellépők között volt Bodrogi Gyula, a Kormorán együttes és Vikidál Gyula is. – Az 50. születésnapját ünneplő Sepsiszentgyörgyi Színházat Nemes Levente igazgató képviselte, aki Sütő András-szöveget adott elő a zenei anyanyelvüket kereső pusztakamarásiakról. Panek Kati két keservest adott elő, Bíró József Székely János és Farkas Árpád-verset szavalt. Nagy tetszést aratott ifj. Csíky Boldizsár zongorajátéka, a 200 éves nagyváradi színház ünnepi előadásán fellépő kolozsvári Sebesi Karen Attila Kányádi-verset szavalt. Illyés Kinga Wass Albert verseiből szavalt, Kilyén Ilka színművésznő Tompa Miklós-verset adott elő, majd Bocskai István végrendeletét idézte arról, hogy az összetartozás a megmaradást jelentheti egy közösség számára. A Kultúrpalota orgonáját Molnár Tünde szólaltatta meg, s a Kovács András vezette Nagy István Kórus és a Maros Művészegyüttes is sikert aratott. - Az RMDSZ májusban meghirdetett felhívására az elmúlt időszakban sokan adakoztak az árvízkárosultak megsegítésére, köztük Határon Túli Magyarok Hivatala /Budapest/ 60 millió lej; RMDSZ Ügyvezető Elnökség 10 millió lej; a gálaest tiszta bevétele 9 millió lej; A bukaresti magyar nagykövetség 5 millió lej; Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata 3,5 millió lej; Magyar Evangélikus Püspökség, Kolozsvár 2,5 millió lej; Markó Béla 2,5 millió Frunda György 2 millió lej; Takács Csaba 1,5 millió lej, stb. /Gálaest az árvízkárosultakért. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./1998. november 18.
Az egyes falvak helytörténeti gyűjteményei sorra elpusztultak, eltűntek, így például a Vargyas iskolájának régiséggyűjteménye vagy Konnáth Zsigmond gyűjtése Székelytamásfalván. Mindennek ellenére napjainkban is vannak sikeres kezdeményezések. Árkoson az alig 20 éves Bálint Zoltán több mint 200 tárgyat gyűjtött össze, ennek helyet adott a várkastély egyik szobájában Székely János unitárius tiszteletes. /Kisgyörgy Zoltán: Múltmentés Árkoson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 18./1999. március 11.
Márc. 7-én lett volna hetvenéves Székely János költő, drámaíró, műfordító. Ebből az alkalomból Marosvásárhelyen, a Bernády György Művelődési Központban emlékestet tartottak, melynek keretében Demény Péter, a Kriterion kolozsvári szerkesztője bemutatta a kiadó két friss kötetét: a Semmi soha Székely János válogatott verseit, A másik torony című pedig prózai írásait tartalmazza. /Székely Jánosra emlékezve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./ Székely János /Torda, 1929. márc. 7. - Marosvásárhely, 1992. aug. 24./1999. május 22.
A Szabédi Napokat máj. 21-22-én tartották meg. Tudományos ülésszakkal kezdődtek az idei Szabédi-napok. Az írói hagyatékok sorsa - irodalmi gyűjtemények helyzete volt a téma. A hagyatékok megszerzése elsősorban anyagi kérdés, másfelől pedig ezek gyakran közgyűjteményekbe kerülnek, ami szintén akadályt jelenthet. Dr. Dávid Gyula erdélyi helyzetképet festett a magyar irodalmi örökség pusztulásáról. A Szabédi-ház szerepköréről Balázs Imre József elmondta, hogy az emlékház további írói hagyatékok befogadására is képes lenne. Zuh Imre a nagyszalontai Csonkatoronyban berendezett Arany János Irodalmi Múzeum működésének száz évét elevenítette fel, azokat a pusztulásokat és pusztításokat, amelyek a múzeumot ez idő alatt érték. Nagy Pál beszédében kiemelte, hogy a Bözödi hagyaték szétszórva található napjainkban. Megkoszorúzták Szabédi László sírját. Május 22-én dr. Kötő József államtitkár, az EMKE ügyvezető elnöke méltatta a negyven éve tragikusan elhunyt költő munkásságát, elmondva azt is, hogy az idei Szabédi-napok alkalmával talán sikerült az erdélyi magyar irodalomtörténeti múzeumot is megalapozni. /Simon Melinda Vincze Melinda: Szabédi-napok 1999 Kolozsvár, május 21-22. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22., 25./ Előadásában Dávid Gyula fogalmazta meg, hogy szükséges az erdélyi magyar irodalmi múzeum megteremtése. A helyrehozott Szabédi-ház Kolozsvárott máris a megoldás csírája lehet. A Szabédi-hagyaték mellett itt van Méliusz József hagyatékának egy része is, sor kerülhet itt más hagyatékok, gyűjtemények elhelyezésére is. Fontos lenne az egyetem magyar irodalmi tanszékének támogató részvétele a majdani működtetésben. A Székely János emlékszoba lassan feledésbe merül. /Nagy Pál: Értékek védelmében. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 29./1999. július 8.
A Polis Kolozsvár egyik legismertebb könyvkiadója, mely mind a felnőttek, mind a diákság körében népszerűségnek örvend. 1999 első félévéről Dávid Gyula irodalomtörténész, a kiadó szerkesztője elmondta, hogy anyagilag közepesen zárult. Volt néhány előkészületben lévő könyv, amelyről támogatók hiányában le kellett mondani. A Polis Remekíró Diákkönyvtára sorozatában idén három könyv jelent meg: Jókai Mór: Forradalmi és csataképek, Esztétikai olvasókönyv - A szép aktualitása kérdéséhez, továbbá A Nyugat esszéírói. A XX. századi magyar költészettel foglalkozó sorozatban az Osiris Könyvkiadóval közösen jelent meg Pilinszky, majd József Attila összes versei; a Magyar Könyvklubbal közösen két Kányádi-kötet; Petőfi összes versei; Székely János összes drámái. A nemrég megjelent kötetek harmadik része július elejére, az Ünnepi Könyvhétre készültek el, igényesebb kiadásban: Cs. Gyimesi Éva: Kritikai mozaik; Imreh István: Erdélyi néptörténeti rajzolatok (a Teleki László Akadémiával közösen), Muckenhaupt Erzsébet: A csíksomlyói ferences könyvtár kincsei, valamint Dávid Gyula-Mikó Imre: Petőfi Erdélyben (újrakiadás). A második félévi között van egy Mikszáth- és egy Tamási-novelláskötetet, a Magyar Felvilágosodás Antológia második kötete, Kovács András Ferenc új gyermekvers kötete, valamint két-két Kós Károly-, illetve Bánffy Miklós-kötet. Új sorozatot is indít a kiadó a polgári társadalom bölcseleti alapműveiből, ennek első kötete John Locke: Második értekezés a polgári kormányzatról. Ez egyébként egy tizenkét kötetre tervezett sorozat, legnagyobb részük magyarul most jelenik meg először. A sorozat célja hozzáférhetővé tenni a 17-18. századi angol és amerikai polgári gondolkodók azon műveit, melyeken a modern polgári társadalom jelenleg is alapul. /Félévi mérleg a Polisnál. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./1999. július 10.
Demény Péter, a Kriterion szerkesztője beszámolt a kiadó 1999. évi tevékenységéről, a megjelent kötetekről és könyvtervekről. Az első félév sikeres volt. Kiemelkedő Hervay Gizella: Az idő körei című, a Romániai Magyar Írók sorozatban megjelent kötete, mely a költőnő összegyűjtött verseit tartalmazza, valamint Benkő József Transsylvania specialis című műve. Ez a Fehér Könyvek sorozatban megjelent könyv aprólékosságig menő leírása a tizennyolcadik századi Erdélynek, Orbán Balázs A Székelyföld leírása elődjének is tekinthető. A Romániai Magyar Írók sorozatban - mely olyan írók műveit közli, ahol az életmű már lezárult -, megemlíthető Székely János Semmi - soha, valamint Páskándi Géza: Erdélyi triptichon című kötete. A Téka sorozatban Kis András levéltáros összeállításában a Boszorkányok, kuruzslók, szalmakoszorús paráznák című kötet jelent meg, mely a XVI-XIX. század boszorkánypereivel foglalkozik. A középiskolásoknak és egyetemistáknak szánt Kincses Könyvtár sorozatban látott napvilágot Dienes István: A honfoglaló magyarok. Megjelent még Murvai László: Bárd Oszkár monográfia, Fodor Sándor: Bimbi tábornok, Pusztai János: Csapdában, Tüdős S. Kinga: Székely főnemesi életmód a XVII. század alkonyán, Benkő József: Ószékely népballadák. A közeljövőben a Történelmi Regények sorozatban hozzák ki Makkai Sándor: Sárga vihar című kötetét, a másik a Gordiusz sorozat, melyben V. András János fordításában Lucian Boia román történész egy művét jelentetik meg. - Az anyagi fedezetet többnyire pályázatok útján sikerül előteremteniük, elsősorban a román, illetve a magyar művelődési minisztériumtól, valamint a Soros Alapítványtól (bár ez utóbbi kezdi felfüggeszteni könyvprogramját, egyre szűkebb keretek között támogatja a könyvkiadást). Olykor önköltségen is adunk ki köteteket (pl. Egyed Emese: Mesék, Lászlóffy Csaba: Hosszú galopp Liliputban). A budapesti Magyar Könyvklubbal közösen jelentették meg Szilágyi Domokos: Leltár az évszakokról című kötetét. /Kriterion 1999 - első félév. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./1999. július 20.
Kiadói csemegével lepte meg a verskedvelőket a Kriterion. Székely János költői életművét tette le az olvasók asztalára, másodjára, igényes nyomdai kivitelben. A kötetet maga a szerző állította össze 1990-ben, "egyedül hiteles költői hagyatéka gyanánt", s az előszóban ellentmondást nem tűrően le is szögezte: ezt és csakis ezt a válogatást tekinti a magáénak, kizárólag ezeket a verseket vállalja. Az első kiadás 1993-ban, fél évvel a kiváló költő, esszéista, kritikus, drámaíró halála után jelent meg, ugyancsak Szilágyi Júlia bevezető tanulmányával. /A hiteles. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 20./1999. december 11.
Az idei Tokaji Írótáborban Görömbei András figyelmeztetett: a kilencvenes években bekövetkezett értékrendváltás nyomán olyan alkotó életműve sem szerepel a nemzeti irodalmi kánonban, mint amilyen Székely János. Cseke Péter kiállt Székely János irodalmi értéke mellett, hangsúlyozva, hogy a kilencvenes évekre az öncsonkító irodalom megjelölése a legfőbb sajátosság a magyar irodalomban, nemcsak erdélyi vonatkozásban. - Meg kellene szabadulni ettől a szellemi csonkoltsági állapottól. Cseke Péter sürgette, össze kell gyűjteni az irodalmi hagyatékot. Az erdélyi irodalmi örökség hozzáférhetőségéről Marosi Ildikó nyújt felvilágosítást. Az újonnan indult erdélyi intézetnek számítógépes adatbázist kell létrehozni és rendszerezniük kell a hagyatékot. /Cseke Péter: Öncsonkító irodalom? = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./2000. június 8.
Ötvenöt éves lenne a Bolyai Tudományegyetem, ebből az alkalomból rendezett találkozót június 3-án Budapesten a Magyarok Házában a Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete, amely öt évvel ezelőtt alakult. Incze Miklós történész, a Bolyai Tudományegyetem egykori professzora az egyetem indulásával kapcsolatos emlékeit elevenítette fel. A Bolyai Tudományegyetem és az irodalom címmel dr. Faragó József folklorista, az MTA tiszteletbeli tagja tartott előadást, Katona Szabó István pedig beszámolt a Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete tevékenységéről. Bálint Márta színművész a Bolyai Egyetem költőinek (Szabédi László, Székely János, Páskándi Géza és Szilágyi Domokos) verseiből adott elő. /Ötvenöt éves lenne a Bolyai Tudományegyetem. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./2000. november 13.
Nov. 10-11-én A keresztény család: eszmény és valóság címmel a Babes-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológiai Karának rendezésében teológiai napokat tartottak Kolozsváron. Az értekezleten hazai és külföldi egyházi személyiségek, lelkészek, tanárok, egyetemi hallgatók vettek részt. Az előadások sorát Székely János a budapesti Pázmány Péter Katolikus Tudományegyetem tanára nyitotta meg, A házasság az Újszövetség-teológia tükrében című értekezésével. Marton József professzor, a BBTE Katolikus Kara dékánjának Márton Áron a családról című előadásában olyan dokumentumokat hozott nyilvánosságra, amelyek eddig nem voltak közismertek. Molnár Lajos a Gyulafehérvári Római Katolikus Szeminárium valamint a BBTE Katolikus Karának tanára A keresztény házasság szentségi jellegének kérdéskörét boncolgatta. /A keresztény család: eszmény és valóság. Nemzetközi teológiai értekezlet Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./2000. december 30.
A nemrég megjelent esszékötet /Penna Historiae, Mentor Könyvkiadó, Marosvásárhely, 2000/ tíz kiváló romániai magyar szerzőt vonultat fel, akik arra kíséreltek meg válaszolni: Ment-e elébb az erdélyi világ és a hazai sorskerék? Néhai Székely János író a kérdésben már "nemzeti botrányt″ vélt észlelni, mert szerinte a nacionalizmus ott kezdődik, ahol az etnikum-központú felfogás. Vagy fordítva. A szerző kifejtette, hogy Romániában rengeteg a csalás, az átlátszó politikai trükk, mert visszaélnek a nemzettudattal. Lászlóffy Aladár esszéje szerint a történelem kezdete óta az országalapítás és -építés technológiája változatlan: nem a méltányosságra, hanem az erőre és az erőszakra épül. A nemrég elhunyt marxista filozófus, Gáll Ernő professzor szerint abban van a közép-kelet-európai, sorstragédia lényege, hogy e régió eltűnt az európai nagyhatalmak által megrajzolt kontinens-térképről, azaz elrabolták közös identitásunkat. Szilágyi Júlia az írástudók felelősségéről szólt, valamint az ettől elválaszthatatlan küldetéstudatról. Lászlóffy Csaba író, Kovács Ferenc kritikus, esszéíró, Veress Dániel és Sebestyén Mihály írt a kötetbe. /Kisgyörgy Réka: A történelem írótolla. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./2001. március 30.
A Román Rádió és a Kolozsvári Rádió szervezésében márc. 29-én Kolozsváron megnyílt a hatvan könyvkiadó, tanintézmény, könyv- és lapterjesztő, folyóirat, multimédiás cég termékeit felvonultató II. Gaudeamus nemzetközi könyvvásár. Gazdag választékkal van jelen három kolozsvári magyar nyelvű kiadó, a Kriterion, a Komp Press és a T3 kiadó közös standja. Géczi Róbert, a Kriterion szerkesztő-menedzsere elmondta: több újdonsággal lepték meg a piacot. Ezek: Éger Veronika: Székely János történelmi drámái, Pomogáts Béla: Kuncz Aladár, Fodor Sándor: Tizenegyedik üveg, Jókai Mór: A legvitézebb huszár, Jósika Miklós: Abafi, valamint román fordításban Kornai János Az átalakulás kikövezetlen útja című gazdasági kötet. /Ö. I. B.: Megnyílt a II. Gaudeamus nemzetközi könyvvásár. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./2001. május 7.
Máj. 7-én kezdődik a kolozsvári könyvkiadók seregszemléje. A magyar kiadók közül a Kriterion, a Polis és a Kalota lesz jelen. Cseke Péter, a Korunk szerkesztője az általa gondozott Erdélyi klasszikusaink és kortársaink sorozatban megjelent köteteket ismerteti (Éger Veronika: Székely János történelmi drámái; Pomogáts Béla: Kuncz Aladár), Jakab Márta, a Kriterion szerkesztője pedig Jósika Miklós Abafiját és Makkai Sándor Sárga vihar című történelmi regényét. Fodor Sándor író Bimbi tábornok és A tizenegyedik üveg köteteiről beszél, majd dedikál is. A kiadó legújabb, román nyelvre fordított könyveit (Kornai János: A változás kikövezetlen útja, Gergely András: Magyarország története, Miskolczy Ambrus: A brassói román levantei kereskedőpolgárság kelet-nyugati közvetítő szerepe (1780-1860), Bibó István és Szűcs Jenő: Kelet és Nyugat között) Ovidiu Pecican történész mutatja be. /T. Bense Erika: Legújabb kiadványaikat mutatják be. = Krónika (Kolozsvár), máj. 9./